"Már csak 5-öt kell aludni, már csak 4-et kell aludni, már csak 3-at kell aludni..." - ezek a mondatok mindennapossá váltak az elmúlt héten a közös beszélgetésünkben facebookon, aztán végül, pénteken már nem volt hova visszaszámolni. Este 23 óra környékén begurultak Vicáék a lyoni vasútállomásra, hogy velünk töltsék a hétvégét.
A pénteki iszogatós, beszélgetős welcome este után szombaton útnak indultunk, hogy bejárjuk Lyon városát. Végre én is nyugodtan turistáskodhattam kicsit anélkül, hogy hülyén érezve magam egyedül fényképezkednék a látványosságok előtt... Amit egy nap alatt meg lehet nézni Lyonban, azt most megnéztük. Gyalog indultunk el Sáritól, először a belváros felé vettük az irányt, megnéztük az Hotel de ville-t (városháza), az Operaházat, Lyon egyik legkedveltebb szórakozónegyedét a Place des Terreaux-n, majd a sétálóutcán keresztül kiértünk a Bellecour-ra.
![]() |
| Place de Terreaux |
![]() |
| Bellecour (Google) |
Miután megebédeltünk a Bellecour-on, metróval a Vieux Lyon (óváros) felé vettük az irányt, hogy megnézzük a várost felülnézetből is. Siklóval mentünk fel a római színházig, ahonnan tovább sétálva felértünk a Fourviere-hez. Itt aztán nem kevés időt eltöltöttünk a bazilikában és a kilátásban gyönyörködve. Nagy szerencsénkre gyönyörű napsütéses időnk volt egész nap, az egyetlen nehézség a hihetetlen erővel fújó szél volt, ami itt, a domboldalon és a hidakon még sokkal erősebbnek tűnt. Hogy Vicát idézzem: "Most jól kiszellőztettük a fejünket!" :D A napsütésnek köszönhetően gyönyörű fényképek születtek. (Már nem rólunk, hanem a városról...Az ide feltöltött képek ellenünk a jövőben nem felhasználhatóak!)
![]() |
| Kilátás |
![]() |
| Fourviere (Google) |
![]() |
Én mondtam...![]() |
Mielőtt hazamentünk volna, lesétáltunk a városba végig az óváros szűk utcáin, ahol képeslapokat válogattunk és kézműves sütiket, csokikat csodáltunk. A Place des Jacobins-en keresztül felénk vettük az irányt és amíg én hazaugrottam néhány cuccért, a többiek bevásároltak az esti sütés-főzéshez. Este vacsira pizzát készítettünk, zenét hallgattunk és hajnalig beszélgettünk.
Vasárnapi terveink között szerepelt a Croix-Rousse és a szomszédos állatkert meglátogatása, de mikor felkeltünk, szomorúan láttuk, hogy be van borulva és esik az eső. Így egy családias reggeli után csak kikísértük Vicát és Esztit a vasútállomásra és könnyes búcsú közepette feltettük őket a vonatra.
Összességében szuper tapasztalat volt nekem, hogy ugyanolyan otthon érezhetem magam egy külföldi városban is, ha a jó emberekkel vagyok körülvéve. Legközelebb ugyanezekkel az emberekkel Dijonból jelentkezem majd, valószínűleg húsvét környékén. :)






Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése