Mióta kijöttem és megvettük a jegyet a lányokkal, Barcelonát vártam a legjobb a félévben. Voltam már anyáékkal egyszer évekkel ezelőtt, de csak néhány emlékem maradt róla, így nagyon örültem, hogy most a legjobb barátaimmal is visszamehetek egy hétvégére. Péntek este 21:15-kor indult a buszunk Lyon Perrache nevű állomásáról, majd az előre ígértnél hamarabb, reggel 5-kor meg is érkeztünk Barcelona északi autóbuszállomására.
Már indulás előtt elterveztük, hogy mivel a szállást úgyis csak délután 2-kor lehet elfoglalni, első úticélunk a tengerpart lesz, hogy megnézzük a napfelkeltét. Oda is értünk időben, gyönyörű volt a tenger ilyen kora reggel is. Üldögéltünk ott egy darabig, boroztunk, néztük a hajnali futókat és egy furcsa pasit, aki fémdetektorral járkált a homokban. Mielőtt még bementünk volna a városba, beültünk egy kávézóba a parton, kellett a koffein az éjszakai buszozás után, hogy bírjuk a napot.
10 óra környékén aztán a kikötő felé vettük az irányt, hogy elkezdjük bejárni a várost. Mivel sok cuccunk volt, nehéz volt mozogni, így aztán a szállásra mentünk és lepakoltunk. Nem volt nehéz megtalálnunk a hostelt, ahol aludtunk, mert közvetlenül a Sagrada Familia mellett volt. Ekkor már nagyon éhesek voltunk, úgyhogy elkezdtük megkeresni azt az kajáldát, amit Dóri, a spanyoltanárom ajánlott. Cien Montaditos a hely neve, ami egy kis szendvicsező igazából, egy nagyon hosszú étlapról 1-1,50 euróért választhatsz kis szendvicseket, amikből már igazából elég 4 is, hogy jól lakj. Egy euró volt egy pohár sör, 2 euró a nachos stb., igazán örültünk ezeknek az áraknak a franciák után.
Délután 3 körül értünk vissza a szállásra, ahol kicsit összeszedtük magunkat mielőtt továbbindultunk. A Sagrada Familiatól a belváros nagyjából 15-20 perc sétányira található, így jobbnak láttuk gyalog megközelíteni a Boquería-t, ami egy híres piaca Barcelonának. Útközben megnéztük a diadalívet, a Catalunya teret és végigsétáltünk a La Ramblan, Barcelona legnagyobb sétányán. A piac volt az egyik legélénkebb emlékem Barcelonáról, így nagyon vártam, hogy odaérjünk. Már most, áprilisban rengeteg az ember a városnak ebben a negyedében. Nehezen, de végül sikerült végigjárnunk a piacot, ahol mindenféle trópusi gyümölcsöt, tengeri herkentyűt láthattunk. Azért egyszer-kétszer megijedtünk, amikor a mellettünk levő asztalon megmozdult felénk egy 20-25 cm-es rák. :D Gyümölcsökkel és gyümölcsturmixokkal indultunk el végül a kikötő felé. Végig sétáltunk azon a partszakaszon, amit mindkét oldalról pálmafasor díszít, átmentünk a gótikus negyeden, amivel aztán eltelt a délután nagy része. Este aztán a zenés szökőkutakkal zártuk a napot.
Vasárnap reggel 8-kor felkeltünk, mert tudtuk, még sok minden vár ránk aznap. Az én egyik kívánságom volt, hogy együnk churrost reggelire, hogy ez az élmény se maradjon ki. A belvárosban találtunk egy kis helyet, ahol csak churrost lehetett kapni ("Churrería"). Miután láttuk, hogy a szembenlévő rendőrörsről is ide járnak át enni, gondoltuk, nem lehet rossz hely. :) Hallottuk már másoktól, hogy mennyire tömény ez a kaja, de ezt muszáj megtapasztalni ahhoz, hogy elhidd. A csokiszószos churros után alig bírtunk megmozdulni. Átsétáltünk a Ciutadella parkba, ami Barcelona egyik legnagyobb zöld övezete. Egy nagy szökőkút található a közepén, tele volt délelőtt is emberekkel. Itt találkoztunk később egy régi vetésis évfolyamtársunkkal, Bencével, aki most itt van gyakorlaton egy évig. A következő 1-2 órában vele ültünk le kávézni, sangriázni egy közelben lévő katedrális melletti térre.
Következő állomásunk a Güell park volt, ahova nem sikerült olyan egyszerűen bejutni, mint azt gondoltuk. Nehéz volt megtalálni a bejáratot, mert fentről közelítettük meg a helyet, és mint kiderült, a fél négykor megvásárolt jegyünkkel csak 6 órakor mehettünk be. Fél óránként 400 fő mehet be, kíváncsi lennék, ha már most ennyit kell várni, nyáron hogy működhet. Amíg vártunk beültünk ebédelni a közelben egy kisebb helyre, ahol aztán olasz módjára panninit ettünk. :) Végül aztán 6 órakor bejutottunk a Güell parkba, ahol még ekkor is rengeteg ember volt. Megcsináltuk a szokásos fényképeket, amik kötelezőek, ha itt jársz, és körbejártuk a parkot. Ezután még megnéztük a Sagrada Familiát, vacsi előtt pedig még hazaugrottunk.
Vacsorázni visszasétáltünk a La Ramblara, mert Vicával nagyon szerettünk volna egy paella-t enni mielőtt hazaindulunk. A hostelben ajánlottak egy jó helyet, de az sajnos fullon volt, várni kellett volna egy szabad asztalra. Mi már nagyon éhesek voltunk úgyhogy egy közelben lévő másik helyre tértünk be. Tapas-t és paella-t vacsoráztunk sangriával, desszertnek pedig fagyis különlegességeket választottunk. 11 óra körül találkoztunk Bencével, hogy beüljünk sörözni és beszélgetni valahova. Egy kisebb utcában találtunk egy szimpatikus helyet, ahonnan végül csak hazafele vettük az irányt, mert más késő éjjel volt és reggel korán keltünk, hogy Vicát kikísérjük a repülőhöz.
Hétfő reggel kikísértük Vicát a metróállomáshoz, ahonnan indult a vonat a reptérre. Sárival csak délután kettőkor indultunk haza busszal, így még volt egy egész délelőttünk, hogy sétáljunk. A már jól ismert la Rambla-n indultunk el, ahonnan átsétáltunk a kikötőben, majd a félsziget hangulatos kisutcáin egyenesen a strandra. Gyönyörű idő volt, 25 fok, ragyogó napsütés. Sajnos nem maradt itt sok időnk, úgyhogy vissza kellett térnünk a hotelba, ahonnan aztán már csak a buszmegállóba vezetett az út. Hétfő este 11-re értünk vissza Lyonba.
Ez volt az eddigi egyik legemlékezetesebb utam, imádtam minden pillanatát: a várost, a tengert, hogy a legjobb barátaimmal voltam és különösen a spanyolokat, amiért a gyér nyelvtudásom ellenére mindent megértettek, amit mondtam.
Barcelona, visszatérek még! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése