2016. március 21., hétfő

Eleinte heti két bejegyzést szerettem volna írni, de így a 10. hét elején be kell látnom, hogy ez nem igazán jön össze. Olyan gyorsan telnek a napok, hogy mindig csak azon kapom magam, megint hétfő van és nem írtam blogot. 

Kiselőadás, kiselőadás, kiselőadás. Az elmúlt napjaim csak a kiselőadásokról szólnak. A félévben nagyjából 6-7 prezentációt kell tartanom, ezekből kettőt sikerült letudnom az előző héten, szerencsére mindkettőre kedden került sor. Reggel 8-kor francia nyelven mutattuk be a francia televíziózás történetét, lehetőségeit, innovációit stb., aztán este 6-kor az amerikai hadsereg propagandagépezete volt a téma angolul. Csak hogy ne unjam meg egyik nyelvet sem. :) Azt egyelőre nem tudom, hogy sikerültek, a francia tárgyam jegyébe beleszámít még egy másik kiselőadás, az angol nyelvű tárgyból pedig lesz még egy vizsga is. Szerencsére ezekre is holnap, ugyanazon a napon kerül sor, szintén reggel 8 és este 6 órakor... Viszont ha a holnapi napot túlélem, végeztem még két tárgyammal, így már csak 5 marad itt kint (és még 5 otthon).
Egy másik tárgyamból ez már a negyedik alkalom, hogy elmarad az óra. Nem tudom, mikor szeretnék ezt bepótolni, de csak reménykedni tudok, hogy nem akkor, amikor én éppen nem leszek Lyonban. Sajnálom a tanárt, mert tudom, hogy betegség miatt nem tudja megtartani az óráit, de közben tudom, hogy mi fogjuk megszívni, amikor végül tömbösített alkalmakkal lesz csak meg az óraszám.

Csütörtökön Sárival újra a könyvtárban akartuk tölteni a napot, hogy haladjunk a beadandóinkkal, előadásainkkal. Már mikor bekanyarodott a villamos az egyetem elé délelőtt 10 körül, nagy tömeg állt a bejárat előtt, aztán a könyvtár előtt is hasonló látvány fogadott minket. Tudtuk, hogy délután 1 órára tüntetést szerveztek az új munkatörvény ellen, de nem gondoltuk, hogy ez már délelőtt megállítja az életet a campusokon. Mikor szerettünk volna bemenni, szóltak, hogy aznapra bezár a könyvtár, így átmentünk a Sciences Po kevésbé fancy épületébe, ahol nagyjából 2 óra múlva ugyanaz a helyzet fogadott és nagyjából 20 percünk volt befejezni a munkát és elhagyni az épületet. Aztán miután megnéztük az e-mailjeinket, megtudtuk, hogy a mi egyetemünk mindhárom campusát lezárták egész napra. Az utcán eközben megjelent egy középiskolásokból álló csapat is táblákkal, plakátokkal felszerelve. Én addig azt gondoltam, csak az egyetemisták vesznek részt majd a tüntetésben, így kicsit meglepődve tapasztaltam, mekkora zajjal, kiabálással vonult végig az utcán a nagyjából 50 fős "tömeg". 


Itt ebédeltünk csütörtökön. :)
Miután minden bezárt, nagyon reméltük Sárival, hogy azért ebédelni még tudunk a menzán. Szerencsére az még nyitva volt és gond nélkül megebédeltünk, majd kiültünk a Rhone partra kávézni. Néhány napja gyönyörű idő van, melegen süt a nap és azt érzi az ember, hogy egyszerűen nem ülhet a sötét szobában. A napfény, meleg rengeteget dob az ember közérzetén, alig volt kedvem elindulni haza a partól. De sajnos muszáj volt, mert még volt otthon dolgunk.

Délután 7 óra körül átmentem Sárihoz, hogy alapozzunk az esti St Patrick napi buli előtt. Dani is jött és úgy volt, hogy Sári lakótársa, JB is csatlakozik majd hozzánk a barátaival később, de ez végül aztán elmaradt, elmondása szerint berúgtak otthon és nem jutottak be a városba. :) Én azért örülök, hogy bementünk az óvárosba, ahol minden kis kocsma fel volt díszítve az ír zászló színeibe, annyi ember volt, hogy az  utcán is nagy tömeg volt, nem csak a kocsmákban. Mindenki kezében sör volt, ha vettél két korsó Guinness-t, egy vicces sapkát kaptál ajándékba, így mindenki abban díszelgett az utcán. Én természetesen az első percben beleszerettem és szerettem volna egyet, így egy kocsma felé vettük az irányt. Mikor beléptünk ,egy zenekar játszott, nem is rossz zenét. Bent maradtunk, hogy élvezzük egy kicsit az élő zenét, de túl sokáig nem bírtuk, így néhány szám után inkább kimentünk mi is az utcára. Dani nem sokkal később, éjfél körül hazament, mert másnap zh-zott, mi pedig a Place de Terreaux-ra mentünk, mert az olasz barátaim ott buliztak. Egy Boston nevű helyen találkoztunk velük, ahol végül nem maradtunk túl sokáig, mert nagy volt a tömeg, nagyon meleg volt és a zene középiskolás éveink első felére emlékeztetett. (Ha olvassa valaki veszprémi a blogot, tipikus régi tőzsdés zenék szóltak...) Nagyon éhesek voltunk úgyhogy még bementünk tacos-t enni egy közeli helyre. A szendvicseinkkel elindultunk haza Sárihoz, de megálltunk pár percre a Rhone partján, mert nagyon szép volt esti fényekben. Természetesen kb. 2 perc alatt megtalált minket egy hazafele tartó fiatal srác, akivel eleinte nem voltunk túl barátságosak, de aztán kiderült, hogy jófej és végül kb. 10 percig beszélgettünk vele. Végül olyan 2 körül hazaértünk Sárihoz, én is ott aludtam nála, mert túl lehangoló lett volna egyedül hazasétálni.
Az emlegetett sapka, a tömeg és mi. :)


Pénteken dél körül keltünk fel, amikor is JB friss péksütivel várt minket. Nagyon megörültünk, mert mindketten nagyon éhesek voltunk. Miután megreggeliztünk, kávéztunk, hazafele vettem az irányt és otthon tanultam, beadandót írtam délután.

Szombatra semmi különösebb tervem nem volt, tanulnom kellett volna a keddi vizsgámra, de olyan szép idő volt, hogy nem bírtam a szobában ülni. Biciklire szálltam és bejártam kicsit a várost. Először a Parc de la Tete d'Or-ba mentem, ami Lyon legnagyobb parkja egy gyönyörű tóval, állatkerttel. Rengetegen voltak kint,
mindenhol piknikezett valaki. Ezután a Rhone partján bicikliztem végig az egyetemig, majd a folyó másik oldalon folytattam az utat, ahonnan végül aztán hazatekertem. Nagyjából 1,5 óra alatt egy 20 km-es kört tettem a városban. Nem is kell mondanom, milyen rossz volt ezek után leszállni a bicikliről. :D 


Parc de la Tete d'Or biciklin. :)


Vasárnap ki szerettünk volna menni piknikezni Sárival és Danival, de persze ezen az egy napon nem sütött a nap. Végül Sári szobájának közepén egy pokrócon ebédeltünk, hogy azért ne adjuk fel teljesen a terveinket. :) Nagyon sokat ettünk, alig bírtunk megmozdulni, de ezután haza kellett mennem, mert délutánra közös skype-olást terveztünk a többiekkel. Így a nap fennmaradt részét sajnos a gép előtt kellett töltenem beadandókat írva és a vizsgára tanulva.


Legközelebb már az új albérletemből jelentkezem, ahova pénteken fogok átköltözni. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése